Az arcod a gondolat

most már így marad a kéz így marad már az arc is – mosoly vagy nem mosoly – de így marad így mutatja amit mutat ez és ennyi az egész: mert már csak egy időtlen fényképpel játszik és kínlódik az emlékezet és az emlékeitől tapinthatatlan ész az arcod a gondolat az arcod a gondolat most hogy csak emlékszem rád most hogy csak gondolok rád nem tudom tudom-e ki vagy nem tudom ismertelek-e nem tudom ki voltál önmagadnak nem tudom másnak ki leszel de így vagy az akinek végleg hiszlek az arcod a gondolat az arcod a gondolat