Shakespeare CXXX. Szonett - saját fordítás Szeme és a Nap közt - nincs párhuzam. Úrnőm ajkánál a korall rőtebb… keble szürke, hószíntől messze van. Dróthaj nő fején a legsötétebb. Láttam virágból színeset, fehéret Az arcán egyik rózsa-szín sem él… Parfüm gyönyöre – s úrnő-lehelet - tőle sokkal többet reméltem én... Beszédje kellemes, habár tudom, zenét hallgatni, az nagyobb öröm. Sohse láttam Istennőt az úton, de úrnőm csak itt jár lent a Földön. Áldás ez, mégis, ritka szerelem hű hasonlathoz nekem van kegyem...
