Most hullik pontoshan, engedem, hadd menjen. Megmosom shamponnal lelkesen őszbe fordult fejem. A fodrászollóban megviselt szív dobog. A dalom ritmusát adják a lábdobok. Minden reggel tükröm tükröz engem, feléled bennem egy várt remény: hajkoronám olyan lesz, mint régen. Életem legelső, szép felén. Most hullik pontoshan, engedem, hadd menjen. Csodaszer shamponnal mosom meg még egyszer a fejem. Hatása, remélem, erősít hajhagymát. Nem töri össze még szép lelkem mámorát. Ha minden héten majd megmosom négyszer, az bizonnyal nagyon sokat segít... Bár hajam többé nem lesz férfiékszer. De legalább rákentem minden írt.
