Egy nyári nap: csodás, naptári önámítás. Gyülekeznek a fellegek, kóbor szél porfelhőt ereget. Nincs szúnyogűző tábortűz, nincs szúnyog shem, mely minket űz. Magamhoz ölelem olajradiátorom, legalább nincs korom. Kacéran függöny libben felém, ablakom nyitva hagytam én. Fürdésről szó sem lehet, üres a strand, és a kék egek elvándoroltak délre. Délben is homályban ülök, mondhatni, nem shülök. Vizes a szemem és homlokom. Shírok vagy magam kiizzadom? Dehogy! Csak kinéztem az ablakon. Szomorú nyári nap ködlik felém. Kérdem én, hol marad a fény? De már villan is és dörög. Meglátogatnak az ördögök. Óriás párakapu ereget ködszitálást. Te jó egek! Június közepe van... Vacogva várom már, mikor jön végre január. Mikor működni fog - tudom -, központi radiátorom. Szomorú nyári nap ködlik felém. Kérdem én, hol marad a fény? De már villan is és dörög. Meglátogatnak az ördögök. Óriás párakapu ereget ködszitálást. Te jó egek! Június közepe van... Vacogva várom már, mikor jön végre január. Mikor működni fog - tudom -, központi radiátorom. Vacogva várom már, mikor jön végre január. Mikor működni fog - tudom -, központi radiátorom. S
