
(A Tisza-parti tábortűz ropogása, távoli, soul-stílusú Hammond orgona és egy mély, mocsári gitár riff szól a háttérben.) **(1. hang: Mély, sokat látott férfi hang)** „Por a csizmán, csillagok a tekintetben... Érezted már ezt, Árpád? Azt az érzést, hogy az idők kezdete óta jársz, és egyszer csak a föld egyszerűen… arra kér, hogy állj meg?” **(2. hang: Fiatal, energikus férfi hang)** „A folyónál éreztem. A Tiszánál. Ez nem olyan volt, mint a sztyeppe száraz szele. Súlya volt. Olyan, mintha egy ígéretet őrizne.” **(3. hang: Lágy, dallamos női hang)** „Ez egy szőttes, ugye? Elhoztuk a régi világ színeit – a hegyek kékjét, a hosszú telek szürkéjét – és most beleszőjük őket ebbe az új földbe.” **(4. hang: Rekedtes, idős női hang)** „Ez az adósság, gyermekem. Az utazás adóssága. Valahányszor átkeltünk egy vízen, valahányszor elvesztettünk egy testvért az úton, ezért a darabka földért fizettünk.” **(5. hang: Meleg, tekintélyt parancsoló férfi hang)** „Hallgassátok. A tárogató? Ez nem csak zene. Ez az otthagyott szél jajszava, ahogy találkozik az újonnan lelt föld szívverésével. Ez a hangja annak, ahogy építjük a jövőt, ami megmarad.” **(1. versszak)** Por a csizmán, csillagok a szemben Útkeresők, bíbor ködökben Elhagytuk a régit, a vadon hívott már Az Isten gyermeke az, ki vándorolni jár Színkavalkád ez, egy szőttes, gondosan varrott Hitünk szikláján, hol a magot elhagyott Átúsztuk a vizet, súlyos volt az adósság De az álom ígérete még várja a valóságot **(Refrén – Minden hang együtt, gospel stílusban)** Ez a folyópart ritmusa és a magyar lélek Az ősi tűz, amit a szívünkben féltve élnek Igével és verejtékkel, homlokunkon sár Apáink öröksége, itt van, végre vár Mint szeg a gerendában, oly szilárdan állunk A Fény Atyjának hálát ma már együtt adunk **(2. versszak)** (2. hang) Hallgasd, a tárogató mint a magányos szél Hol az új élet kezdődik, s a régi már nem él (3. hang) A húrokon csillan a fény, egy dallam csendül Próbálunk jót tenni, a lelkünk a földhöz rendelül (4. hang) Jobb bérért a munkát, mindenki kap egy tálat Így rakjuk össze a sorsunk szent álmát (5. hang) Az orgona pumpál, mint egy gyors szívverés Építjük a nemzetet, ez az örök túlélés **(Bridge – Összecsengő hangok)** (1. hang) Visszhang a völgyben... (2. hang) Ima a sötétben... (3. hang) A vének látták a tüzet egy szikrában... (4. hang) A Lélekre támaszkodtak... (5. hang) Hogy átvigyen minket... (Együtt) A medence földjére, hol új élet vár ránk, az ég alatt. **(Outro – Halkuló, soulos zümmögés)** (1. hang) Rekedtes hangok az esti légben... (2. hang) Az ígéret egy suttogott imában... (3. hang) Szilárd körmök... (4. hang) Egy fénylő dallam... (5. hang) Csak egy új kezdet... (Együtt) Egy szent ajándék. (A zene elhalkul, csak a tücskök ciripelése és a Tisza csendes folyása hallatszik.)

