Édes jó Istenem, hallgass meg engemet, Hozzád küldöm csendbe fáradt lelkemet! Dógos napom vót, s gernyedt a hátam, De tudom Uram, te mindig mellettem jársz ám. Uram csak bor legyen, ha esik, ha fúj, Ne hagyd, hogy a pohár üresen álljon csak úgy! Mert a légy szomjas, s a szőlő édes, Ha üres marad, én is szomorú leszek. Áldd meg e házat, s az udvaron a jószágot, Ne érjen csapás, se semmi rontásos átok. Áldd meg az asszonyt, az aprónépet, Hogy békesség legyen, s ne gyűljön nékünk vétek. Uram csak bor legyen, ha esik, ha fúj, Ne hagyd, hogy a pohár üresen álljon csak úgy! Mert a légy szomjas, s a szőlő édes, Ha üres marad, én is szomorú leszek. Adj erőt karomba, kenyeret az asztalomra Hogy ne nézzek másra, csak a Te akaratodra. Ne hagyj el Uram, ha zúg a fergeteg, Légy oszlopunk, mint a csíki rengeteg. Uram csak bor legyen, ha esik, ha fúj, Ne hagyd, hogy a pohár üresen álljon csak úgy! Mert a légy szomjas, s a szőlő édes, Ha üres marad, én is szomorú leszek. Őrizd meg e földet, vizeit, fáit, őseink nyelvit imádságait, Tiéd a dicsőség s tiéd minden áldás, vigyázz ránk! Istenem, míg tart e vándorlás Uram, csak bor legyen, Csak bor legyen, Csak bor, bor, bor, bor, Ámen
