
Láthatatlan Szál
A város lassan zajos lesz, a kávé illata száll A tenger partján nekünk a világ megállt Nem egy vihar ez, ami jön, aztán továbbáll Inkább az a meleg fény, ami a sötétben ránk talál. Nem keressük a választ, csak éljük a pillanatot Mint két összeillő rész, amit a sors nekünk hagyott Ez a szerelem nem lángolás, hanem izzó örök parázs Minden közös nevetésünk egy apró varázs. Néha csak ülünk a parton, és nézzük a távoli fényt Nem kérdezzük a jövőt, nem kutatjuk miért? A szavak néha kevesek, a hallgatásunk többet ér Mint egy ezeroldalas könyv, amit a sorsunkba beleír a szél. Ha majd évek múlva visszanézünk erre a közös útra Látni fogjuk, hogy szerettünk minden sebet begyógyit újra Tanuljuk egymást, mint egy sosem végződő könyvet Átélünk minden nevetést és minden sós könnyet. Elszállnak az évek, és megfakulnak az képek Ugyanezzel a tűzzel nézek majd rád, ígérem neked Te vagy a biztos pont, a kikötő a vad tengeren Aki mellett végre elhittem, az élet végtelen. Mert ez az élet, amit veled álmodtam meg Ahol a csendben is hallom, ahogy a szíved is megremeg Nem kell a világ, ha itt vagy nekem Te vagy az út, a fény és a végtelen jelen. Csak ez az érzés, ez a tiszta nyugalom Hogy a holnapot is a te kezedben tarthatom Egy apró érintés, egy halk suttogás az éjben Én újra elveszek a tekinteted tiszta tükrében. Nézd az idö homokja lassan pereg a kezedben De Én minden szemét arannyá teszek a szívedben Ez az életérzés, mi átjár és felemel a porból Kiszakítva minket a szürke hétköznapi sorból. Csak Te meg Én, ez a végtelen pillanat Mi örökre a Lelkünk legmélyén marad Ez a szerelem nem hangos, nem követel sokat Csak kitölti bennünk az összes üres zugokat. Mert ez az élet, amit veled álmodtam meg Ahol a csendben is hallom, ahogy a szíved megremeg Nem kell a világ, ha itt vagy nekem Te vagy a fény, az út ,és a végtelen jelen. Csak ez az érzés, ez a tiszta nyugalom. Hogy a holnapot is a te kezedbe tarthatom Egy apró érintés, egy halk suttogás az éjben Én újra elveszek a tekinteted tiszta tűzében.

