[Intro] (Lehet talán még!) (A hold ma oly kerek!) (Ne menj tovább, barátom,) (Kiálts rám! s fölkelek!) [Verse] Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. [Verse] Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. [Chorus] De hisz lehet talán még! A hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, Kiálts rám! s fölkelek! [Scratch hook] [Verse] Ó, hogyha hinni tudnám: Nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár. [Stratospheric] [Verse] S nyárvégi csönd napozna Az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan A lassú délelőtt. [Chorus 2x] De hisz lehet talán még! A hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, Kiálts rám! s fölkelek! [Outro Scratch mix] [End]