Jöhet csendben, forró lázzal, alattomosh intrikákkal. Vagy hirtelen hallik egy csattanás: üvegtörés, és nincs tovább. Zubbonya lobog a fagyos szélben. Csontkeze siklik a pengeélen. Tekintete áthat és áthatol. Mindig itt gubbaszt valahol. Erdő sűrűjéből kivillan. Tó mélyén látszik, majd elillan. Néha borzongat rémes képe. Aztán eltűnik visszanézve...