Ünnepi vers Ferinek 60. évfordulóra

Zsérei domboldalon, hol a mészfehér fénylik, Ünnepeltünk ma nagy, kerek jubileumot ül. Hatvan év az életből, mit büszkén megél tízből tíz, Kísérje az Isten áldása, szeretettel legbelül. Igazgató, képviselő, de leginkább hűséges férfi, Ki a Calmitért s a faluért a szívét adná oda. Egy igazi munkás, kit a pihenés még nem bír elérni, Segít bárkinek, ha rászorul, s ez a jóság záloga. Negyven éve Erikával írjátok a szép mesét, A rubinlakodalom a hűség nagy, szent esküje. Kiko és Angelika a közös élet szép díszét adja, Majko s a kis Sofia – a te legdrágább örömöd s jövője. Mikor a vadászkürt hangja halkan csendül a fák között, A társaság elnöke büszke léptekkel a vadonba indul. Ott a nagy szenvedélyed él, a lelked békébe költözött, A sűrű, zöld erdőben minden gondod elsimul. De ha jön a péntek este, a Buganka már hangos, A Kiko Band zenél ott, s a fiad büszkeséggel tölt el. Jelínek körtepálinka folyik, a hangulat is rangos, Koccintunk egy férfira, ki jellemével emel fel. Vietnámtól Chiléig, a fél világot bejártad, De a legszebb mégis otthon, hol a családod vár rád. E hatvanadik évforduló hozzon számodra sok csodát, Kívánjuk, Feri, hogy az élet még ezer örömmel várjon rád!