És végül csak megköszönni jöttem, hogy nem egy másik térben születtem, hanem ezen a kényszerült világon, mint kegyvesztett bogár a hervadt virágon. S míg lelkem földi erők tiporták lent homokba, kőbe vésve hallgattam parancsaid és kényszerültem földi szenvedésbe. Köszönöm, mit rám róttál keserűséget, de nem lázongok én e végett, mert nem halt meg a lelkem csak égett, és a sírig nevetni tanított az élet.
0/500