A Holló 🌕 (The Crow)

[Intro] Tudom, ki vagy! Tudom bizony. Tudtam, hogy ismerlek valahonnan. Tudtam!.. De az nem lehetsz, te kinyiffantál! Kidobtunk az ablakon. A halálból nincs visszaút,.. Te nem lehetsz itt! Onnan nem jöhettél vissza! Kicsináltunk téged! ... [A holló] (Hahhhahahaa! Hahhaaha haa!) Én vagyok az, a Holló!... A bosszú angyala, ... a gyilkosok gyilkosa! [Outro] (Adok neked valamit,) (Mert nekem már nem kell)... (Minden kapott fájdalmat,) (Tessék itt van vedd el!) (Egy pillanatba sűrítve,) (Mind a tiéd lehet,) (Tudom, hogy nem szeretnéd,) (De ti sem kérdeztetek!) [Verse] Csak fesd ki az arcod, mosolyognak az árnyak. A fekete hollók, Csak terád várnak. ... Itt az ősz, falevelek sárgák, és hullók, Már gyűlnek a fákon a fekete hollók, ... Leselkedve keringnek ott fenn az égen, Így szálldos idelenn, az élet is éppen. [Verse] A fel-és túl világ között, Nekem Egy holló mutat utat, Ő kalauzol engem, S megvédem a jókat. ... A holló a te félelmed, Bár nem látod még mire les, Annyi bizonyos, hogy van,.. vagy lesz holttest a közelben. A Holló s varjú sorsa, ugyanúgy megegyezik, Hogy mindkettőt félreértik, és egyformán megvetik. [Verse] De Te ne félj, ne remegj, míg véred a testedé, Az élet csak egy álom, útban a halál felé. Szemünkben rejlik, A világ minden hatalma, És néha hasznosabb, mint maga, A saját tulajdonosa. [Chorus] (De) Adok neked valamit, Mert nekem már nem kell... Minden kapott fájdalmat, Tessék itt van vedd el! Egy pillanatba sűrítve, Mind a tiéd lehet, Tudom, hogy nem szeretnéd, De ti sem kérdeztetek! ... .. . [Verse] Ha elszakítnak tőlünk, valakit kit szeretünk, Úgy adunk neki életet, hogyha ráemlékezünk. A ház leéghet, és az ember is meghallhat, De az igaz szeretet, így örökké tarthat. [Chorus] (És) Adok neked valamit, Mert nekem már nem kell... Minden kapott fájdalmat, Tessék itt van vedd el! Egy pillanatba sűrítve, Mind a tiéd lehet, Tudom, hogy nem szeretnéd, De ti sem kérdeztetek. [Intro] Valamikor régen az emberek azt hitték, hogy ha valaki meghal, egy holló viszi át a lelkét a holtak birodalmába. De ha az emberrel még életében valami borzalmas dolog történt, megeshet, hogy a kínzó bánat miatt a lelke a túlvilágon sem talál nyugalmat. És néha, nagyon ritkán, a holló visszatérhet a lélekkel, hogy az jóra fordíthasson mindent, ami rossz. [Intro] (Adok neked valamit,) (Mert nekem már nem kell)... (Minden kapott fájdalmat,) (Tessék itt van vedd el!) (Egy pillanatba sűrítve,) (Mind a tiéd lehet,) (Tudom, hogy nem szeretnéd,) (De ti sem kérdeztetek.) [End]