Ha én lennék...

[ introduction, romantic philharmonic ] [verse] [piaino simphonic] Ha én lennék a vörös szemét kinyitó Nap, üzenném neked, hogy már véget ért a tegnap. Lágyan cirógatnám langyommal alvó arcod, ébredj, már szerelmesen búgnak a galambok. Ha én lennék a fény, neked világítanék, mint napsugár, minden csodát megcsillantanék. Figyelhesd tengernyi virágok színpompáját, élvezhesd bódító illatuk csábítását. [panpipe solo] Ha a fákon ugráló kismadár én lennék, vidám, zengő dalokat neked énekelnék. Csicsergő hangommal hoznék én vidámságot, eldalolnám neked a szép szerelemlángot. Ha én lennék az esti égen ragyogó csillag, hinteném csillámom, lásd a vezető utat. Találj minden álnok bajból segítő kiutat, hogy életed szép legyen, mint a hajnalcsillag. Ha én lennék a mosolygó, huncut holdvilág, adnám bájos fényem, mint sejtelmes mécsvilág. Bekandikálnék takaros házad ablakán, játszadozva táncolnék szobád sötét falán. [chorus] Ha én lennék a hűsítő éjszaka csendje, füledbe súgnám: pihenj, mert mindjárt napkelte. Szelíd álomport szórnék álmos szempilládra, édes álmot küldenék egy szempillantásra. De... Rég én vagyok neked a tiszta, mély szerelem, egyedül csak neked adtam hűséges szívem. Mert ez a szerető szív, ami bennem dobog, általa a meghitt boldogság neked lobog. [panpipe] Mert ez a szerető szív, ami bennem dobog, általa a meghitt boldogság neked lobog. Csak neked lobog. Csak neked lobog. Huuuu-huuuuu-huuu, huuuuu-huuuu-huuuu