Kipp-kopp, ki kopog? Csak Én vagyok. Ne félj az ajtót kitárni, elibém állni, érted kopogtatok, maga az Élet vagyok. Lépj ki bátran, már egy ideje a küszöbödön vártam. Vártam, hogy új erőre leljél, tudom célt tévesztettél, önsajnálatba burkolóztál, fájdalmas emlékekbe kapaszkodtál. Most itt az idő, hogy új utakra csábítsalak, egy szebb jövőre buzdítsalak, hogy ne ragadj le bezárva lassan pergő idő kapszuládba. Addig- addig kopogtatok, míg hívó szavam meg nem hallod. Csak egy lépés kell vagy kettő, kattan a zár, nyílik a világ, annyi minden vár még reád. Kipp-kopp, ki kopog? Tárul az ajtó, az arcod mosolygó, Hát itt vagyok, csak Én, maga a Boldogság vagyok.
