[Verse] Gyerekek hajnalban kelnek, kód rajta a szemükön, Billentyűzet csattog, mint a seregélyek röpte benne van a vérükben. Nincsenek könyvek, csak a monitor a teremben, Algoritmus mondja meg, mi lesz a következő elemben. [Verse 2] Pályák és bonyodalmak, logika kell hozzá, Számítógép előtt, az idő repül tova. Fraktálok és mátrixok, agytekervények tánca, Kód hősei lesznek ők, a szintük nem triviális. [Chorus] Kódbojok vagyunk, az agyunk ciklusokban jár, A billentyűzet a fegyverünk, minden bajra megoldás. Kódbojok vagytok, pályán mozogva száll, Hálózatok hősei, együtt mindent megold bár. [Verse] Minden óra vége fele, játékok a szerveren, Gyakorlott kezekkel, mintha zongorán lennének. Rakják a programot, mint legót a gyerekek, Nincsen fáradtság, csak a sikeres projektek. [Verse 2] Elektronikus hősök, a hálón keresztül, Nincsen láthatatlan, a kibernetikus mezők tükrén. Néha hibát vétenek, debugolni muszáj, De a kis gépészek, életük a szkriptnyár. [Chorus] Kódbojok vagyunk, az agyunk ciklusokban jár, A billentyűzet a fegyverünk, minden bajra megoldás. Kódbojok vagytok, pályán mozogva száll, Hálózatok hősei, együtt mindent megold bár.
