Köszönöm, hogy vagy nekem... (Emotional rap cover)

[Intro] [Vers 1] Hogy is köszönhetném meg, ezt a sok-sok évet, Amit együtt átéltünk, a sok örömet és szépet. Köszönöm, hogy szeretsz, és mindig hiszel bennem, S azt, hogy megosztottad, az életed velem. Sorsunk régen egybeforrt, együtt mentünk tovább, Az élet viharában Rád vigyázok, s Te Rám. [Vers 2] Az együtt töltött idő alatt, sok mindenen átmentünk, Egymást szorosan átölelve, hol sírtunk, hol nevettünk. Megszólalnunk sem kell már, úgy ismerjük egymást, Egy-egy apró mozdulatod, elmondja mire vágysz. Szerelmünk gyümölcse, két gyönyörű gyermek, S e két kicsi kincsért, hálás vagyok neked. [Refrén] Annyi közös év után, mit is mondhatnék neked, Ezerszer is elmondom, hogy Nagyon Szeretlek! Jóban, roszban, gazdagságban, s ínségben is kellettem, Betegségben, szegénységben kitartottál mellettem! Az hogy egymáséi lettünk, nem lehetett véletlen, Ebben a zord világban,... csak Te tartasz életben! [Vers 3] Az évek alatt bizony voltak, nagyratörő terveink. Még ha nekem senki sem hitt, Te bíztattál mindig. És amikor beteg voltam, s a halál megkörnyékezett! Akkor is Te adtál nekem, új reményt, új életet! Köszönöm, a jóságodat, hűségedet, türelmed! Köszönöm, hogy örökké, s mindig szeretsz életem. [Vers 4] Ebben a kis dalban, próbálom elmondani azt neked, Hogy mennyire hálás vagyok, és hogy nagyon szeretlek. De ez is nagyon kevés ahhoz, hogy elmondhassam mind azt, Amit neked köszönhetek, és mit ezután a sors ad. Egy piros rózsaszállal, most itt állok előtted, Ugyanúgy mint huszonéve, akkor réges-régen. [Sztratoszférikus] [Refrén] Annyi közös év után, mit is mondhatnék neked? Ezerszer is elmondom, hogy Nagyon Szeretlek! Jóban, roszban, gazdagságban, s ínségben is kellettem, Betegségben, szegénységben kitartottál mellettem. Az hogy egymáséi lettünk, nem lehetett véletlen, Ebben a zord világban,... csak Te tartasz életben! [Intro]