(Versszak 1) A kismegszakító is rég leugrott már, A doktornőnél megállt a naptár. A linóleum mintáját fejből tudod, A cipőd orrát a lábadról lerúgod.. A falióra mutatója rozsdásan kattog, Itt mindenki csak remél, de senki se pattog. (Versszak 2) Lassúak itt a fogorvosok, mint a lajhár, A fúró is pihen, a doki meg csak dumál. Egy tömés náluk egy egész örökkévalóság, Mintha megállt volna itt minden mozdulás. A székben csak méláznak, nem sürget az idő, Közben a váróban meg megőszül a vevő. (Refrén) Várni rád, várni rád, közbe’ az ideg majd megöl már, Ennyit várni a kurva rendelőbe’ órákon át! Otthon a Szandi már a plafonon jár, Mert az ura még mindig a doktornál vár. Azt hitte az asszony, hogy gyors lesz a nóta, De nem látta a párját tegnapelőtt óta. (Bridge) Már az összes újságot kiolvastad kétszer, Pedig 2010-es mind, tele sok szeméttel. Az ablakon túl lemegy a nap, feljön a hold, Aki előttem jött, az régen elpatkolt. (Refrén) Várni rád, várni rád, közbe’ az ideg majd megöl már, Ennyit várni a kurva rendelőbe’ órákon át! Otthon a Szandi már a plafonon jár, Mert az ura még mindig a doktornál vár. Azt hitte az asszony, hogy gyors lesz a nóta, De nem látta a párját tegnapelőtt óta. (Outro) A fogorvos elment egy kávéra, nyoma sincs már, Én meg itt ülök még, és várhatok tovább... Mire hazaérek, lemegy a nyár!
0/500