
Radnóti Miklós: Nem tudhatom
[verse][magyar] Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt, e lángoktól ölelt kis ország. Messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzs-ből gyönge ága. [bass starts] [verse][magyar] és remélem, testem is majd e földbe shüpped el. Itthon vagyok. És ha néha lábamhoz térdepel egy egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton, [Music stops][sad spoken][magyar] s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó vöröslő fájdalom. [chorus] [female singer][soft][magyar] Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörös-marti Mihály, annak mit rejt e térkép? Gyárat s vad laktanyát. [verse][magyar] de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát. az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket. míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg. [verse][magyar] erdőt, füttyös gyümölcsöst, szőlőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztítandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; [verse][male rapper][magyar] és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mej-jel mindez jól megmutatható. [strong][deep][spoken][magyar] Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp. [verse][magyar] de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja. s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. [music stops][spoken][dramatic][magyar] Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. [end] [music stops][empty] [strong][deep][spoken][magyar][slow] Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép. És tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol, és miképp. [verse][magyar][positive, hopeful] de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra, újból a béke ujja. s fojtott szavunkra, majdan, friss szóval ők felelnek. [music stops][spoken][dramatic][magyar] Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg. [end]

