Egy mosolytól fényesebb a nap, Mosolygástól szín gyűl fenn az égen. Add tovább, amit a szíved kap, És visszatér majd csendben, szépen. S akkor táncra kelnek a felhők fenn, Húrra lép a csend, és dalra lel. Egy kis forrásból lesz a nagy folyó, A barátság mosollyal kezd el élni. Egy kis forrásból lesz a nagy folyó, A barátság mosollyal kezd el élni. Egyetlen napfénymosoly elég, S a legszürkébb eső elcsitul. Az erdő felébred, lélegzik mint rég, Levél tenyér tapsol, el nem halkul. Ekkor táncra perdülnek a felhők fenn, Húrra lép a csend, és dalra lel. Egy kis forrásból lesz a nagy folyó, a barátság mosollyal kezd el élni. Kis forrásból ered a nagy folyó, a barátság mosollyal kezd el élni. Mosolygástól melegebb a lét, Elefántnak,- csigának egyként. Gyúljon fel, mint derengő fény, mosoly minden arcon, a világon szerteszét. S akkor táncra kelnek a felhők fenn, húrra lép a csend, és dalra kél. Kis forrásból ered a nagy folyó, a barátság mosollyal kezd el élni. Kis forrásból ered a nagy folyó, a barátság mosollyal kezd el élni.
