[Verse 1] Álmodtunk egy világot, ahol minden tökéletes, De az ébredés hideg valóságot hozott nekünk. Színes álmok szertefoszlottak, a valóság szürke lett, Mint egy széljárta utcán elveszett lélek. [Pre-Chorus] Szívünk vágya volt ez a szép illúzió, De a valóság kegyetlen és rideg, nincs menekvés előle. [Chorus] (Az álmok összetörnek,) ahol az álmok összetörnek, (A homok a szélben,) a képzelt boldogság eltűnik, mint a homok a szélben. (De a szépséget megtaláljuk,) még a keserűségben is megtalálhatjuk a szépséget, (Élni és remélni,) a valóság keménységében megtanulhatunk élni és remélni. [Verse 2] Múltunk festett képeit nézzük, mosolyok és könnyek között, De a múlt hamis képei alatt a valóság börtönében éltünk. Álmodtunk egy boldog jövőt, de a valóság hideg falat húzott, Elvett mindent, amit szerettünk, és csak magunkra hagyott. [Pre-Chorus] Reménytelenül küzdöttünk a múlt romjai között, De a valóság kegyetlen és rideg, nincs menekvés előle. [Chorus] (Az álmok összetörnek,) ahol az álmok összetörnek, (A homok a szélben,) a képzelt boldogság eltűnik, mint a homok a szélben. (De a szépséget megtaláljuk,) még a keserűségben is megtalálhatjuk a szépséget, (Élni és remélni,) a valóság keménységében megtanulhatunk élni és remélni. (Élni és remélni,) a valóság keménységében megtanulhatunk élni és remélni. [Verse 2] De talán a megtört valóságban rejlik az igazi érték, Ahol a sebek gyógyulnak, és az álmok újra felélednek. Megtanulunk a küzdelemben erőt találni, És megtaláljuk a valódi boldogságot a romok között. [Chorus] (Az álmok összetörnek,) ahol az álmok összetörnek, (A homok a szélben,) a képzelt boldogság eltűnik, mint a homok a szélben. (De a szépséget megtaláljuk,) még a keserűségben is megtalálhatjuk a szépséget, (Élni és remélni,) a valóság keménységében megtanulhatunk élni és remélni. (Élni és remélni,) a valóság keménységében megtanulhatunk élni és remélni. [Outro]
