Horváth Edina Anna verse alapján:Veszprémi emlék

Veszprémi emlék Sok éve már ennek, mégis élénken látom, mindent felülmúlt, és tudtam ez nem álom. A Viadukton állva lenézek a mélybe, a Villa Medicsi hívogat feléje. A kertjében állunk, és átölelsz csendben, vigyázok, hogy a hangom nyugodtan csengjen. Az étteremhez mentünk, s bevezettél némán, gyönyörű volt minden és tetszett a sétány. A nyári nap sugara áttört az ablakon, elbűvölt csókod s a mosoly az ajkadon. Rég hideg az éjszaka, s szerelem nem kísért, fájdalmas pillanat, mely örökre bennem él. A kertjében állunk, és átölelsz csendben, vigyázok, hogy a hangom nyugodtan csengjen. A nyári nap sugara áttört az ablakon, elbűvölt csókod s a mosoly az ajkadon. Rég hideg az éjszaka, s szerelem nem kísért, fájdalmas pillanat, mely örökre bennem él.