Az idő csak a naptár lapját forgatja

Öt év telt el, és én még téged siratlak, hiányod szótlan kísér éjjel és nappal. Az idő csak a naptár lapját forgatja, szívem örökké őrzi kedves arcodat. Édesanyám, minden éjjel téged várlak, hogy az álmok földjén újra veled járjak. A fájó lelkemben még nincsen nyugalom, minden zörejben lépteidet kutatom. Lelkem mélyén él még a szelíd mosolyod, az alkony csendjében hozzám simul hangod. Ölelő két karod oltalmára vágyom, hogy a lelkem újra békére találjon. Jaj, annyi mindent mondanék még teneked, de aztán csak némán lehajtom fejemet. A sóhajok már csak az ég felé szállnak, remélve, hogy egyszer majd hozzád találnak. Tán a csillagok őrzik majd üzenetem, és a szél viszi el halk sóhajom neked. Mert bár távol vagy, megőrizlek szívemben, szereteted fénye örökké él bennem.