Kártyán terítéken az otthonod. Szép és rendes, - semmi bajod. Csillog, villog - mások bája, tiédnek is van hibája, hogyha üres, nincs, ki lakja, s ki papucsod arrébb rakja. Nem becsüljük ezt a helyet. Lefekvéskor bárány helyett, szoba sarkait számolod, csak a társad hanyagolod… Otthon, béke, nyugalmad fészke. Itt nem bánt senki, s ha kopogtat valaki - ajtód nyitod, beengeded, postás, járőr, megkérdezed, kér-e kávét, lám, meleg még… Szilárd alap, erős tető, nem egy tákolt "vadetető"... viharbiztos, vízhatlan ház, itt gyógyulsz, ha lever a láz. Ha kinn tombol a világ, benn csend van, gyertyaláng. Otthon, béke, nyájas család – óvod, véded, nem vered át! Lapok között Szomorúság? ház belül „sír”, hanton virág. Falai közt gyógyul lélek, egyedül vagy sem kell félned. Váratlan Öröm, - ha ez suhan be, terítő repül, tálon a „papa kedvence”, a ház is nevet, vendég sereg, rokon, barát, egybegyűlnek. Otthon, - nyugalmad fészke. Itt nem bánt senki, s ha kopogtat valaki, ajtód nyitod, beengeded, postás, járőr, megkérdezed, kér-e kávét, lám, meleg még… Van, hogy üres, berendezed. Eljön egy nap – amikor megérzed, hogy „ház” benned is megépülhet. El kell hagynod, mert eladod vagy családodat el kell hagynod, nem fogadnak már úgy téged, mint ahogy szólt az ígéret... Szilárd alap, erős tető, nem egy tákolt vadetető... - viharbiztos, vízhatlan ház. Itt gyógyulsz, ha lever a láz. Ha kinn tombol a világ, benn csend van, gyertyaláng. Otthon, béke, nyájas család – óvod, véded, nem vered át! Hadd mondjam el még egyszer hát: otthon, béke, és a család – ha ez van, nem is kell több a törődés lesz az - örömöd.
