Ültem csolnakomban Habzó vizen, Hallék zúgni darvat Röptébe fenn. Röpűlsz égi vándor, Föld s víz felett, Vajha szállni tudnék Én is veled! Indúltál keresni Más jobb határt, Langy tavaszt, virítót, S tenyésző nyárt. Én is, hajh, keresnék Szállván veled, Más boldog határon Hű fedelet! Lelnék én tanyácskát, És szép eget, Hol telet ne látnék, S búfelleget; Hol teljes reménnyel, Mint szivárvány, Tűnne fel minden nap Más nap után. S ott, hol esti szél leng Zöld fák közűl, Forrás ömledezne Kunyhóm körűl. Isten hozzád csolnak, S te vészes part, Hű kegyes nyit ott rám Remegő kart. Ülök csolnakomban Habzó vizen, Hallok zúgni darvat Röptébe fenn. Röpűlj égi vándor Föld s víz felett, Sorsom, ah, nem adta Szállnom veled! Öhh! Lelnék én tanyácskát, És szép eget, Hol telet ne látnék, S búfelleget; Hol teljes reménnyel, Mint szivárvány, Tűnne fel minden nap Más nap után. S ott, hol esti szél leng Zöld fák közűl, Forrás ömledezne Kunyhóm körűl. Isten hozzád csolnak, S te vészes part, Hű kegyes nyit ott rám Remegő kart. Öhh! Ülök csolnakomban Habzó vizen, Hallok zúgni darvat Röptébe fenn. Röpűlj égi vándor Föld s víz felett, Sorsom, ah, nem adta Szállnom veled! Öhh! Ülök csolnakomban Habzó vizen, Hallok zúgni darvat Röptébe fenn. Röpűlj égi vándor Föld s víz felett, Sorsom, ah, nem adta Szállnom veled! Ülök csolnakomban Habzó vizen, Hallok zúgni darvat Röptébe fenn. Röpűlj égi vándor Föld s víz felett, Sorsom, ah, nem adta Szállnom veled!
