Minden szórtan, szerteszét. Kezek és lábak erdejét látjuk a vászonra festve fel. Pusztulás... Senki nem felel. Égnek meredő sikojok, égre felnyúló, tárt karok. Ki tette ezt? Senki nem felel? Lelkek a testből szállnak el. Isten szeme figyel, lámpa ég. Épp most lobban el a mécs. Robajjal rombol a pusztulás: Egy torz fejű bika-látomás. Emberek állnak a kép előtt. Milyen sötét a délelőtt! S hogy szikrázik az éjszaka! Milyen szörnyű a vér szaga!
