Zuhan az eső a pocsolyába. Buborék pattan, és a lángja tükröződik a szivárványnak. Színskálát fest fel egy óriás ecset. Körötte szürkén, elmosódottan dörrennek meg a fellegek. Mocskos cipőnk sárban, vízben tapos, de szivárványhártyánkon oly otthonos e virító, égi, túlvilági csoda.
