Fohász az Úrhoz

(Instrumental ) (Intro) Elibéd állok most leszegett fejjel, sajgó szívvel, a lelkemen sebbel, kezeim kulcsolom kérlelő imára, tekints le, Istenem a tébolyult világra! (Refrain) Óvd meg, Uram a földkerekséget, mindentől, ami most rászakadt! Oltalmazd az embert és ezt a kis becsületet, ami még megmaradt! (Verse 1) Napjaink Káinja, vérbe borult szemmel testvérét gyilkolja a zavarodott ember. Ma is akad Júdás egy marék ezüstért, küldj egy imát, Uram az elnyűtt lelkekért! Dühöng a vihar odafenn az égen, mikor lesz az élet legalább, mint régen? Háborúk lidérce kísért a földön, kínpad az élet, fájdalmas börtön. (Instrumental ) (Refrain) Óvd meg, Uram a földkerekséget, mindentől, ami most rászakadt! Oltalmazd az embert és ezt a kis becsületet, ami még megmaradt! (Verse 2) Fiadnak vére, tán hiába ömlött? Feljött a Sátán és álarcot öltött. Orvul belebújt emberek bőrébe, mérgét fecskendezte hitványak vérébe. Uralkodik felettünk az esélytelen élet, nyögjük az igát, a reménytelenséget. Várjuk jöttöd, Uram, de erőnk már lankad, könyörgöm, az embert sorsára ne hagyjad! (Instrumental) (Refrain) Óvd meg, Uram a földkerekséget, mindentől, ami most rászakadt! Oltalmazd az embert és ezt a kis becsületet, ami még megmaradt! (Verse 3) Hozz reánk békét, jöjjön a nyugalom, szent neved rebegjék keleten és nyugaton! Legyen a földön úgy, amint a mennyben, virradjon a hajnal, mint az édeni kertben! (Instrumental) (Refrain) Óvd meg, Uram a földkerekséget, mindentől, ami most rászakadt! Oltalmazd az embert és ezt a kis becsületet, ami még megmaradt! (Instrumental) (Outro) Óvd meg, Uram a földkerekséget, mindentől, ami most rászakadt! Oltalmazd az embert és ezt a kis becsületet, ami még megmaradt! (Instrumental) (End)