Sétálok az utcán és körbenézek, A szabadság édes ízét érzem, Már nem fáj, hogyha rád gondolok, Nincs több kérdés, csak válaszok. Könnyű az éjjel, könnyű a nappal, A lelkem telve nyugalommal. Nélküled még fázni is jó, Nincsen már több illúzió. Hópelyhek hullnak pilláimra, Már nincs neved a szívemre írva, Megtaláltam magam újra, Zeng megint a gitár húrja. Könnyű az éjjel, könnyű a nappal, A lelkem telve nyugalommal. Nélküled még fázni is jó, Nincsen már több illúzió. Ha ezt túléltem, minden jó lesz, Veled nem láttam, csak sötétséget, Már nincs aki hódít, És a szívem sem lódít. Könnyű az éjjel, könnyű a nappal, A lelkem telve nyugalommal. Nélküled még fázni is jó, Nincsen már több illúzió. Azt hittem, hogy sose lesz jobb, Nagyon vártam ezt a napot. Repkedek most a föld felett, Békesség van bánat helyett. Könnyű az éjjel, könnyű a nappal, A lelkem telve nyugalommal. Nélküled még fázni is jó, Nincsen már több illúzió. Könnyű az éjjel, könnyű a nappal, A lelkem telve nyugalommal. Nélküled még fázni is jó, Nincsen már több illúzió.
