Homo homini

Oó… yeah… oó… oó… yeah (Instrumental) (Refraine) Ember az embernek farkasa, Hiénák között csak magadban bízhatsz. Testet öltött a pokol bukott angyala, Barátnak ma már senkit sem hívhatsz. (Verse 1) Temérdek a múltnak hamis krónikása, Hisz történelmet csakis a győztes ír. Egyesek burokban jönnek napvilágra, A gyenge pedig remegve vak szobákban sír. (Verse 2) Aranytól billen az igazság serpenyője, Az, ki nélkülözi, kússzon a porban! Érme lészen majdan tetemek szemfedője, Justicia miatt már csak vigasz van a borban. (Refraine) Ember az embernek farkasa, Hiénák között csak magadban bízhatsz. Testet öltött a pokol bukott angyala, Barátnak ma már senkit sem hívhatsz. (Instrumental) (End)