[intro] [Verse 1] Sziklák között, fokról fokra kapaszkodsz az égig, életutad napról napra így járod te végig. [Verse 2] Ezen a bús üres földtekén azt hiszed, hogy meghalt a remény, már úgy érzed, hogy nem bírod tovább,de titokban még vársz csodát. [instrumental] [Refren 1] És hirtelen egy völgy egy árnyat adó tölgy mely mintha hívna, gyere nálam béke vár! [Refren 2] és hirtelen az ég, már nem is oly sötét, szíved átjárja, a napsugár. [Refren 3] És hirtelen egy álom, mint gyümölcs lóg a fákon, és hagyja azt, hogy ringasson a szél, [Refren 4] És hirtelen az éj, oly sejtelmesen mély, és a holdvilág, egy új világot ígér. [outro]
0/500