Nekem az is elég, ha szép az idő, Igen, az vagyok, egy BéKáKán dörgölőző, Túl szép az idő, már veszünk esőkabátokat, A levelibéka varangytáplálék, iszonyat, Ebszűkös ebihaldarab csak. Kívánj jónapokat. Lássál. Méghozzá nyolcat belőlem, Egy őrködik, kettő dolgozik, a többi öt pihen, Meg kell gyógyuljak, különben élek békétlen léteket. - istenem, egyetlenem, miért vagy te az én istenem? Bárcsak egy szál cigi tényleg szeretetbe kerülne, Ó, bár ne szimulálná mosolyát egy őzike, Megkínállak: szép azért mégiscsak élni, Ha én tudok ugrálni, te is tudjál a főztödhöz jópofákat vágni. Büszkeségem. Egyetlen reményem benned, Halhatatlan fúziósreaktor. Mindez embertestben. A tudatunk. Utolsó utóniumtartalékunk. Sose tesszük jóvá. Minden másból hűtőfolyadék vagyunk.
0/500