Parányi színfolt csak életem, a zsongó, nagy ember réteken. Csak csillanó vízcsepp talán, a tavasz csókú föld csodán. Kék szikra villanó, sejtető, pehely hófehér, rebbenő. Eldobbanó ütem csupán, az élet örök taktusán. Én nem vagyok óriás, titán, szikla, csillag, vihar, villám. Csak kis ember csoda vagyok. Élet, tavasz, rímek titok.
