[Verse 1] Füst borítja az eget, csend vesz körül, kard a kezemben, de lelkem örül. Ezer seb éget, mégis itt állok, egy fényt őrzök, és rád mosolygok [Pre-Chorus] Vér és árnyék közt elveszett világ, de bennem él még egy tiszta láng. [Chorus] Vedd el ezt a szívet, vörösen ég, nem törte meg a sötét, nem vitte még. Lovag vagyok, de érted élek, egy dobbanásért mindent cserélek. Vedd el ezt a szívet, ha kell neked, tűzből hoztam vissza, hogy éljen veled. A romok közt is van még remény, egy szív dobban – és az az enyém. [Verse 2] Rozsdás páncél húz le a mélybe, de a neved vezet még a fénybe. Minden seb egy emlék rólad, minden lépés visszhangozza a szavad. [Pre-Chorus] Sötét ég alatt is látnám az utat, mert bennem a hangod örökre marad. [Chorus] Vedd el ezt a szívet, vörösen ég, nem törte meg a sötét, nem vitte el még. Lovag vagyok, de érted élek, egy dobbanásért mindent cserélek. [Bridge] Ha elbukom, ne félj, visszatérek, minden lángban ott leszek, ha kérlek. Nem kard, nem vér, mi engem hajt, csak egy szív, ami érted dobban [Final Chorus] Vedd el ezt a szívet, most már tied, túlélte a vihart és mégis szeret. Lovag maradok, míg tart a fény, de benned él tovább minden remény.
