Verse 1 Lépteim súlya a vállamon ég, Minden nap harc, de visz tovább még. Szembeszél fúj, de nem állhatok, Kőkemény falakon is átmegyek, ha kell ott. Verse 2 Sebeket hordok, de állok tovább, Élet rajzolta a sorsom nyomát. Viharok tépnek, de nem engedek, Hitem a láng, ami bennem remeg. Refrén Nincs más út, csak előre, Felemelsz, ha elbuknék, Nincs más út, a szívem vezet, A szabadság bennem él! Verse 3 Sötétség árnya ha rám borulna, Tudom, hogy egyszer a fény visszahúzna. Csillagok gyúlnak az ég peremén, Újra reményt ad a hajnal felém. Verse 4 Nem tör meg semmi, amíg lélegzem, Él bennem minden, mit nem feledtem. Álmok és vágyak, a szív ritmusa, Ez visz előre, a harc dallama. Refrén Nincs más út, csak előre, Felemelsz, ha elbuknék, Nincs más út, a szívem vezet, A szabadság bennem él! Verse 5 Égő szavakból hidat emelek, Rajta a múltból a jövőbe megyek. Hangok és álmok a szívemben élnek, Fáklyák, mik soha ki nem aludnének. Verse 6 Harcok után is erőm visszatér, Minden nap újabb csodát ígér. Lelkem szabad, nem láncolhatod, Ez az én utam, s más nem maradott! Refrén (dupla) Nincs más út, csak előre, Felemelsz, ha elbuknék, Nincs más út, a szívem vezet, A szabadság bennem él! Nincs más út, csak előre, Tűzben edzett, örök fény, Nincs más út, a szívem vezet, A szabadság bennem él!
