Elveszek a szemeidben

Elveszek a szemeidben, a kezeid a mélybe rántanak. Be akarok lépni a gondolataidba, de azok most, oly távol vannak. Eljön majd az idő, hogy lehunyjam a szemem, hogy ide a közelembe álmodjalak. Eljövök, kicsim, egy pillanatot sem kések, hogy megízlelhessem az ajkaidat. Most az álom szerte foszlott, az órák elrabolják az életemet. Mindenki azt mondja, hogy vége, de megtartalak én, a lelkemben. Eljön majd az idő, hogy lehunyjam a szemem, hogy ide a közelembe álmodjalak. Eljövök, kicsim, egy pillanatot sem kések, hogy megízleljem végre az ajkaidat. Eljön majd az idő, hogy lehunyjam a szemem, hogy ide a közelembe álmodjalak. Eljövök, kicsim, egy pillanatot sem kések, hogy megízleljem végre az ajkaidat. És ha magamhoz nem ölelhetlek, a karjaimban tartva sem mondhatom neked, mennyire szeretlek, és nélküled nem élhetek nélküled nem élhetek, ha te elmész, én is odaveszek. Eljön majd az idő, hogy lehunyjam a szemem, hogy ide a közelembe álmodjalak. Eljövök, kicsim, egy pillanatot sem kések, hogy megízleljem végre az ajkaidat. Eljön majd az idő, hogy lehunyjam a szemem, hogy ide a közelembe álmodjalak. Eljövök, kicsim, egy pillanatot sem kések, hogy megízleljem végre az ajkaidat. És ha magamhoz nem ölelhetlek, a karjaimban tartva sem mondhatom neked, mennyire szeretlek, és nélküled nem élhetek nélküled nem élhetek, ha te elmész, én is odaveszek.