Nagyanyámnak kiskertjében vörös rózsabokor ! Elkorhadt már minden töve , nem hajt friss ág sehol ! Maradt kedves emlék a szívemben , Illatát még most is érzem ! Úgy ,de úgy szerettem ! Néha pár szàlat levágott nekem ! Boldog évek ,nehéz évek , Fáj még néha ,mégis szép emlékek Illatok ,színek ,magamban hordozom Örök szeretettel ,feledni lehetetlen! De szerettem , gyermekként az eperfa körül szaladgálni . Sose bántam ,hogy lila talppal kellett a dunnába bebújni . Tiszta szoba friss illata , nyugadalmas nyári éjszaka . Mondd az idő begyógyít minden sebet ? Mert csak gyűlik ,gyűlik De nem múlik sosem múlik ! Drága nagyanyám , Fáj sok emlék ,te már nem vagy itt ! Boldog évek ,nehéz évek , Fáj még néha ,mégis szép emlékek. Illatok ,színek ,magamban hordozom Örök szeretettel ,feledni lehetetlen ! Illatát felidézem S arról álmodom , Gyönyörű rózsaszállal a kapuban vársz reám ! Álmomban átadod S tüskéje az ujjam szúrja ! Apró vércsepp jelenik meg bőrömön ,vörös mint a rózsa Belémhasít a fájdalom érzem ,,,érzem ! Felriadok álmomból Az ujjamat a számhoz kapom ! Vörös rózsabokor emléke felvillan Nagyanyám hangja a fülemben Sohasem feledem ! Boldog évek ,nehéz évek , Fáj még néha ,mégis szép emlékek Illatok ,színek ,magamban hordozom Örök szeretettel , feledni lehetetlen!
