[instrumental] [verse1] Fekete, akár az ében, Fákon ül, vagy kéklő égben Szárnyal ő a messzeségben, Vidámság él a szívében, Ha a tavasz beköszönt. [verse2] Csacsogása messze hallik, Naptól csillogón aranylik, Énekétől szívem nyílik. Dalolj még! Hozzád ez illik. Te fakasztasz örömöt. [instrumental] [bridge] Rázendítesz, s egy-egy strófa Fülembe cseng, amióta Tavasz lett. Gyönyörű nóta, Mást se hallgatok az óta. Hallgatnám órákon át. Kristálytiszta, csengő hangod Derűssé tesz egy-egy arcot, Hordozod a boldogságot, Énekeddel vidámságot Teremtesz. Melódiát. [instrumental] [verse3] Énekelj még! Had hallgassam. Lelked benne él a dalban, Csobogó, vidám patakban. Fújjad hangosan, ne halkan Te gyönyörű kis madár! [verse4] Hangod teszi, szépnek látlak. Minden reggel visszavárlak, Kertemben vendégül látlak, Ősszel szőlőmmel kínállak. Feketerigó leszáll. [instrumental] [outro]
