húzza az ég a napot fel tar bölcs főkön pihen el ők már tudják mi még nem mit is jelent az öreg szem A nap már sok újat nem hoz el de a kiscica keveset hever pörög egyre, nyávog, ugrál az örege hiába inti: nyújtózzál talán sose ég már ki a nap és mindenki fiatal marad A gyarló testben tehet kárt csak az idő ahogy tör egy szakadt utat sajnálatos de csalunk derű-smink az arcunkon hol túl közel hol túl messze a nap ezek mindig telibe találnak de miákolunk még a mennyben és uralkodunk a kerítésen te és én és még ki jó volt titokban már átdorombolt van valami ebettség ebben A romlandó emberi testben hiába vagyunk Szorgalmatos A kedvünk mindig alapos lapos egyszer jön egy holdsugár és elvisz mindünket bús halál lehet bölcs az öreg szem tovább nem tudja ő sem addig meg ropog ha nyújtózik ásít az is ki nem dolgozik megjött és már megy napvonat szerintem ő is kopasz fedlap alatt.
0/500