A lovak nyakáról lehajló szépség, az olyan mint te. Egy sas szárnyában a tántoríthatatlan és szédületes gyönyörűsége a röpülésnek, az olyan mint te. Ha egy mozdulatlan követ lábujjaimmal megpöccintek, s az gurulni kezd, hengeredni, s az önmagába visszafojtott ideje és a ló vágtája s a sasok vijjogása fölkavarodik és összerázkódik belsejében, az, az olyan mint te, az olyan. Közelről, egészen közelről, csecsemő-szememnek olyan vagy, mint anyám. [end]
