Az ég csak egy volt, tiszta, kék, Hittem sok évig: semmi más rég. De hogyha szívem más utat kér, Miért hal el bennem a vér? Az árny kitárja csöndben sebet, Ha szerelem nyomot hagy benned. Jövőm sötét, de járok tovább, Bármerre hív a világ. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, A fényben látlak még. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, Ne felejts, kérlek még. Búcsúzz, búcsúzz, Magány után Új ég vár majd rám. A nap egy volt, de ég újra szól, Minden szívben csendben lakol. Ketten néztük ugyanazt rég, Mentünk az úton, kéz a kéz. A szél súgott, szavak, mik fájnak, A fák álmot suttogtak ránk. Egyszer, egyszer, Újra látlak, Bár szemem fagy hidegen. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, A fényben látlak még. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, Ne felejts, kérlek még. Búcsúzz, búcsúzz, Magány után Új ég vár majd rám. Nyomok futnak szürkeségben, Ég alatt, fagyban, kékben. Árny mögött a fény feláll, Új hajnal vár, új halál. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, Az új fény hív most már. Búcsúzz, búcsúzz, Búcsúzz, búcsúzz, Magány után, vár. Búcsúzz, búcsúzz, Elengedlek én, De új ég születik Holnap én.
0/500