Egy gazdag hölgy, kit hajtott az érdek. Pénze rengeteg, kincse temérdek. Bármit megtehet, bármit megvehet. Egy lépcsőt akart venni, hogy lássa a mennyeket. Azt gondolta, olyan nagyon gazdag, hogy pénzért lakója lesz a magasnak. A világban fényűzés ötlik szembe: csillogást, divatot hirdetve. De a szavak és divatok néha csalnak, és nem biztos, hogy jót akarnak. Nézd, a tiszta forrás mellett egy kismadár dalol! Téged is vár már a szépség biztos valahol. Ha égre nézek, vágy ölel, elmenni innen messze fel. Mint a fákról szálló pára. Felmenni lentről a magasságba. Mondják, hogy jön majd egy kegyes pásztor, ki elvezet minket e világból. Ha hajnalban nagyon figyelsz, zenét hallasz, örömre lelsz. Fejedben már ott a dal, és harmónia ural. A jó pásztor így üzeni, eljön téged megmenteni. A szép hölgy felment hát az égbe. Talpát égi lépcső érte. Mi is majd egyszer feljutunk. Bár kételyek övezik utunk. Itt áll mindnyájunk ismert hölgye, ha belenézünk a tükörbe, őt látjuk, a felmenőt: erősen fénylő, örök nőt. Míg feljut a lépcső tetejére, elveszik minden kincse, pénze. És ott fenn, az égi oltalomban önmaga tündöklik aranyban.
