Már nem akarlak, és látom, ha betakargatsz is fázom. Rád hangolódva nem vagyok, kaland lennék - nem maradok! Múltkor a buszból láttalak, egy lánnyal voltál, - vártalak, nem hívtál, nem volt üzenet, letagadtad - Mit képzelek? Sötétbe hívsz, majd mögém bújsz, halk suttogás, - mind feléd húz, szenvedély ez, de nem közös, részedről inkább ösztönös... Tudod, hogy bírlak, tudom, hogy bírsz, ha nem is nevetsz, vagy nem is sírsz, ismerlek, várod, boldog legyek, - megkapok mindent, mégis megyek... Már nem akarlak, s úgy fázom. Hogy betakargass, nem várom. Közeledben csak megfagyok, megyek, - életben maradok...