Tudtam, hogy el fogsz hagyni, mégis nagyon fáj. És mégis minden szomorú, mióta nem vagy már. Éreztem néha én, ha az éj leszállt. Kezed kezemhez ér, de a lelked messze jár, Mert az élettől félsz, és csak álmokban élsz. Próbáltam szólni, de nem volt erőm. S látod, elmúlt egy év, és hívlak hogy jöjj! Nézz rám! Csak a szerelem segít, hogy visszatérj! Csak a szerelemben bízz, mely bennem él! A szerelem és semmi más, mi fölemel a mélyből. Csak a szerelem a vigasz mindenért! Csak a szerelem ad mindig új reményt! A szerelem a folytatás, és ne mond azt, hogy késő már! Csodára vártam én annyi éven át, És téged közben utolért egy érzés, hogy nincs tovább. Követted álmod útját, hogy a fényben járj, Nem tudtál bízni bennem, és a magány most körbe zár. Sötét árnyak közt élsz, és a szíved nehéz. Érted kiáltok, hisz nem késő még, Hogy rájöjj, hogy érezd, a szívem tiéd! Nézz rám! Csak a szerelem segít, hogy visszatérj! Csak a szerelemben bízz, mely bennem él! A szerelem és semmi más, mi fölemel a mélyből. Csak a szerelem a vigasz mindenért! Csak a szerelem ad mindig új reményt! A szerelem a folytatás, és ne mond azt, hogy késő! Mért menekülsz? Időnk lejár. Bíznod kell, bennem, hogy hozzám találj. Bármi is volt, nem számít már. Többé már nem kell, hogy álmokra várj! Csak a szerelem segít, hogy visszatérj! Csak a szerelemben bízz, mely bennem él! A szerelem és semmi más, mi fölemel a mélyből. Csak a szerelem a vigasz mindenért! Csak a szerelem ad mindig új reményt! A szerelem a folytatás, és ne mond azt, hogy késő! Csak légy velem úgy, ahogy rég, nem kérek mást. Csak úgy ölelj, érzem, a szerelem elhoz hozzám! Csak a szerelem segít, hogy visszatérj! Csak a szerelemben bízz, mely bennem él! A szerelem és semmi más, mi fölemel a mélyből. Csak a szerelem a vigasz mindenért! Csak a szerelem ad mindig új reményt! A szerelem a folytatás, és ne mond azt, hogy késő már! Jöjj vissza már...mmm Jöjj vissza hát...
