Egy napom

Néhány napja fáj a fogam. Nem vagyok túl jó kedvemben. A fogorvost még nem hívtam, Nála még nem jelentkeztem. Tudom, most már lépnem kéne, Elég volt a gyógyszerekből, Félelmemet tenni félre. Gyomrom fáj a gyógyszerektől. Tegnap reggel kicsit jobb volt, Azt hittem, hogy elmúlik már, De a fogam nem nyugodott, Fülem, torkom is fájt immár. Tegnap mégis felderültem. Szerdán toljuk ki a kukát, Hogy elvigyék a szemetem. Kedden nem látni itt kukást. Margit a szomszédasszonyom, Aki berúg minden este, Reggelre józanul bolyong. Közös udvarunk van, egybe. Tegnap, kedden kirángatta Kukáját, szeméttel teli. Körbenézett és meglátta, Kukát nem tolt még ki senki. Udvarunkba visszahúzta Vigyorogva a kukáját. Ahogy kinéztem, meglátta, Én meg arcán csalódását. Nőstény cicám, Nudli baba Kisétált az udvarunkra. Csöppnyi nyakát nyújtogatva, Játszana, kis ugrabugra. Fönt hagytuk a szőlőnk javát, Hiszen nincsen borospincénk, Meglátta a sok madárkát, Feketerigót és cinkét. Egy feketerigó repült, A szőlősünkbe betévedt, Nudlim arca is felderült, A csicsergés felé nézett. Bájos hangon válaszolt a Feketerigó hangjára, Kedveskedőn hívogatta, - Gyere rigó a gyomromba. - Settenkedett, lopakodott, Egyre közelebb ment hozzá, Na, de a rigónk sem bolond, Tudta jól, cicánk megfogná. Így csőrében szőlőszemmel, Tovalibbent, egyre messzebb, Nudlikánk szomorú szemmel Bámulta az ismeretlent.